34/383 550, 30/529 77 27
H-P: 8-20 h Szo-V: 9-20 h

Bőrgyógyászati esetleírások

Dr. Osvald Attila végez átfogó bőrgyógyászati vizsgálatokat kutyákon, macskákon és vadászgörényeken.

A napi rutin bőrgyógyászati vizsgálatok részét képezi a helyben elvégzett bőrnyomatok, bőrkaparékok, gomba és baktérium tenyésztések, allergia vizsgálat vérből.

Szintén a bőrvizsgálatok részét képezi a citológiai, szövettani minták vétele, autoimmun és veleszületett genetikus betegségekre.

Dr. Osvald Attila munkáját segítik a rendelőnkben megvásárolható, bőrtápláló készítmények, tápok és gyógyszerek.

Bőrgyógyászati szakrendelés minden szerdán reggel 8-16 óráig tart. 

Mivel az első rendelés akár 30-60 percet is igénybe vesz, ezért szakrendelésre kizárólag időpont kéréssel lehet bejelentkezni!

 

ESETLEÍRÁSOK

Terveink között szerepel folyamatos esetleírások közzététele képekkel, ezzel is segítve gazdikat, hogy megértsék milyen összetett egy-egy bőrgyógyászati kórkép, és milyen bonyolult a helyes diagnózis felállítása.

 

Amit az eleségallergiáról (táplálék által kiváltott nemkívánatos reakció) tudni kell

Az eleségallergia egy immunológiai reakció az eleségben lévő összetevőkkel szemben, amely évszakhoz nem köthető vakaródzástokoz. Egyike a három fő allergiás bőrbetegségeknek, ezért minden vakaródzással járó bőrproblémánál gondolnunk kell az eleségallergiára is. Az eleségallergiánál a szervezet összetéveszti a nagy fehérje molekulákat a káros fertőző molekulákkal, majd gyulladáskeltő molekulákat szabadít fel azok elpusztítása céljából.

Mielőtt költségesebb vizsgálatokba kezdünk (szezonális allergének vizsgálata) ki kell zárni az eleségallergiát. A tulajdonosok gyakran úgy gondolják, hogy állatuk mivel évek óta ugyanazt az eleséget fogyasztja, nem lehet allergiás az eleségben lévő összetevőkre (fehérje és szénhidrát). További gyakori tévhit, hogy minden esetben a „csirkehús”okozza a problémát.

téves hiedelemmel ellentétben a problémát okozó antigén általában a táp főösszetevője, azaz ha a betegünk életében nem evett „csirkehúst”allergiás sem lehet a csirkefehérjére és minden hús vagy táp (legyen az marha, hal, bárány…) amit az állat már életében evett okozhat eleségallergiát.

leggyakoribb eleségallergének kutyában a következők: marhahús  (8-60%), tej (23%), tejtermék (28%), csirkehús (28%), tojás (3-20%), búza (24%), gabonafélék (28%), szójabab (32%), kukorica (25%), zab.  A sertéshús, hal, rizs ritkán okoz eleségallergiát. Macskában a leggyakoribb eleségallergén a hal (42%) és a tejtermék (14%). Egyéb allergének lehetnek a disznó, bárány, birka, nyúl, ló, pulyka, kagyló, rizs, krumpli, zabkorpa, kukorica, veteménybab, csokoládé, benzoesav, továbbá rejtett allergének (kukorica-, szójaolaj, búzaliszt, tejfehérje a konzervben, ételkeményítő, Ca-,Mg-sztearát állati zsír).

Az eleségallergia akár már fél éves kortól is kialakulhat, de általában csak idősebb korban okoz klinikai tüneteket. Az eleségallergia nem öröklődik (nincs genetikai predilekció), de vannak prediszponált kutyafajták, úgymint a boxer, tacskó, terrierek.

Leggyakoribb tünet az fej (pofa, áll) dörzsölése, az alsó testrész (hónalj, lágyéktájék) vakarása, a végbéltájék, a lábak, a mancsok nyalakodása, rágcsálása, fülgyulladás, lábujjak közötti bőrgyulladás. Gyomor és bélrendszeri panaszok (hányás, hasmenés) esetek csak 10-15%-ban jelentkeznek.

A diagnózis felállítása kizárólag a kizárásos diétával (eliminációs monodiétával) lehetséges, amely egyben a terápiás megoldást is jelenti. A kizárásos diétát (az adott fehérje forrást) mindig az adott állatra kell meghatározni, ezért a szükséges diétát a bőrgyógyászati vizsgálat során fogjunk megbeszélni.

A tulajdonosnak meg kell értenie a terápia szükségességét, mivel az eleségallergiát hosszútávon gyógyszeresen sem lehet kezelni.

Lehetőség van vérből eleségallergia vizsgálatra, de a vizsgálat eredménye megkérdőjelezhető!

Ezért azt javaslom, hogy az eleségallergia vizsgálat árát költsük inkább az állat táplálására, amellyel egyben diagnózishoz is juthatunk.

Szőrtüszőatkásság avagy a demodicosis

A kutyák szőrtüszőatkássága gyakori bőrbetegség, amely különösen fajtatiszta kutyák körében fordul elő.  A szőrtüszőatkásságot a Demodex canis nevű parazita okozza, amely gazdaspecifikus, 0,25 mm hosszú, színtelen, féregszerű atka, 4 pár csökevényes, tuskószerű lába van (1. ábra). Mivel a kutyák szőrtüszőatkája fajspecifikus az emberre nem veszélyes, tehát az embert nem fertőzi meg.

A szőrtüszőatka az egészséges kutyák szőrtüszőiben és ritkábban a faggyúmirigyeiben él.  A kölykök életük első néhány órájában szopás közben „fertőződnek” az atkákkal úgy, hogy az az anyakutya bőre egészséges (az anyakutyának nincs bőrtünete). A szőrtüszőatka bőrbetegséget akkor okoz, ha a szőrtüszőkben (bizonyos faktorok hatására) túlszaporodik. Ez a túlszaporodás fiatal (3-6 hónapos) állatokban általában immunrendszer gyengeség miatt következik be, súlyosan férges, rossz minőségű táplálékkal etetett, rossz körülmények között tartott állatokban. A felnőtt (1,5-2 éves kor felett) állatoknál belső szervi betegségekkel (háttérbetegségekkel) hozható összefüggésbe, úgymint a pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés, daganatos betegségek, immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés, de vannak esetek, amikor nem határozható meg szőrtüszőatka túlszaporodásának oka.

A szőrtüszőatkásságnak három formája létezik:

1. helyi (körülírt),

2. általános (generalizált, egész testre kiterjedő) demodicosis és

3. lábvégeken megjelenő ujjak közötti bőrgyulladás (pododemodicosis).

körülírt elváltozást okozó forma (lásd 2. ábra) fiatal kutyákban a fejen, lábakon vagy a törzsön okoz körülírt szőrhiányos foltot, korpázást, bőrpirosságot. A körülírt elváltozásokat okozó forma jóindulatú, az esetek nagy részében öngyógyuló, de folyamatosan nyomon kell követni.

A fiatal kutyák egésztestre terjedő, bőrgennyesedéssel járó formája (lásd 3. és 4. ábra) egyes fajtákban esetében gyakoribb, ilyen fajták a dobermann, angol bulldog, német juhász, sharpei, westi, boxer, collie, dalmata, beagle, dán dog, afgán agár, tacskó. A bőrön göböket, gennyes gócokat, váladékozó bőrterületet, pörköket láthatunk. A fiatalkori egésztestre terjedő forma súlyos, gyakran nem tudjuk a háttér okot, ezért a betegség kimenetele bizonytalan.

A felnőttkori egésztestre kiterjedő forma ugyanúgy néz ki, mint a fiatal egésztestre kiterjedő forma. A felnőttkori egésztestre kiterjedő formánál a háttérbetegséget (hormonális, daganatos betegség) kell keresni, mivel a háttérbetegség megszüntetése nélkül nem számíthatunk gyógyulásra.

A szőrtüszőatkásság kimutatása mély bőrkaparék mintavétellel (5. ábra) történik. A kapott mintát mikroszkóp nagyítása alatt vizsgáljuk meg, amely vizsgálattal a szőrtüszőatka azonnal megállapítható.

Szőrtüszőatkásság esetén a parazitaellenes szerek adása önmagában még nem elegendő. Jó minőségű tápok etetésével, immunerősítő tabletták adásával kell erősíteni az ellenálló képességet.

A szőrtüszőatkásságra való hajlam öröklődik, ezért azt a szukát és kant, illetve azok utódait, amelynek almaiban rendszeresen előfordulnak szőrtüszőatkás kölykök nem javasolt továbbtenyészteni.

Tudta, hogy az embernek is van saját szőrtüszőatkája?

„Szinte valamennyiünk arcán apró, egyharmad milliméter hosszúságú szőrtüszőatkák élnek. A szőrtüszőatkák szinte egész életüket egy-egy szőrtüszőben élik le, azonban párzáshoz néha elhagyják otthonukat. A nőstények később lerakják petéiket, majd elpusztulnak. Testük ilyenkor felszakad, és abból az atka maradványai illetve az emészthetetlen táplálék kikerül az emberek arcára. A kutatók szerint az egészséges emberek arcán 1-2 atka jut egy-egy négyzetcentiméterre.”

(http://www.mrns.hu/hirek/a-rosaceat-az-arcunkon-elo-szortuszoatkak-bakteriumai-