Tatai Állatgyógyászati Központ - ALLERGIA INFOCENTRUM
34/383 550, 30/529 77 27
H-P: 8-20 h Szo-V: 9-20 h

ALLERGIA INFOCENTRUM

Amit az allergiáról tudni kell  

Általános tudnivalók az allergiáról/atópiás bőrgyulladásról/ atópiáról 
Az allergia gyógyszeres kezelése
Allergia vizsgálat vérből és az allergén specifikus immunterápia (ASIT)
A leggyakoribb allergének ismertetése 

Általános tudnivalók az allergiáról/atópiás bőrgyulladásról/ atópiáról 

Az atópiás bőrgyulladás nagyon gyakori bőrbetegség, amely a kutya populáció 3-15%-át érinti és a bőrgyógyászati esetek több mint 50%-t az allergiás betegek alkotják. Az atópia egy viszkető bőrgyulladás, amelyet a kutyákban spontán alakul ki a környezeti allergénekre. Az atópiánál az allergiás hajlam öröklődik. A klinikai tünetek változatosak és gyakran nehéz a diagnózis felállítása a bolhanyál allergia és a másodlagos bakteriális fertőzések miatt.

Az allergiás kutyák 1-3 éves kor között kezdenek bőrtüneteket mutatni. Az allergia egyes kutyafajtákban gyakrabban fordul elő, ilyen fajták a westishar-pei, német juhász, magyar vizsla, akita, juhászkutyák, goldenretriever, francia bulldog.

Az atópiás bőrgyulladás kiváltó allergének, lehetnek atkák (háziporatkák, tárolásiatkák), hámképletek, pollenek (pázsitfűfélék, gyomnövények, fák, bokrok), penészgombák.

A leggyakoribb allergiás bőrgyulladást okozó allergén a háziporatka, amely évszakhoz nem köthető vakaródzást okoz.

  

 Minden allergiás betegnél az első panasz a vakaródzás, amely lehet évszakhoz köthető, de fennállhat egész évben is a kiváltó allergénektől függően.A vakaródzás és az abból adódó bőrtünetek főként a fejen és az alsó testfélen jelentkeznek, úgymint az ajak és az áll dörzsölése, a törzs vakarása, az mancsok, végbéltájék nyalakodása. A belélegzett allergének okozhatnak kötőhártyagyulladást (könnyezést) és orrnyálkahártya gyulladást (tüsszögést, köhögést). Az allergiás betegek gyakori bőrtünetei a szőrhullás, a bőrpirossága, piros foltok, göböcskék, fülgyulladás, bűzmirigygyulladás, bőr és a szőr zsírosodása vagy szárassága, szőrtüszőgyulladás.

Fontos hangsúlyozni, hogy az allergiás betegség a kutyát egész életében végigkíséri és „végleg” meggyógyítani nem lehet. Nagyon fontos, hogy a megfelelő kezeléssel egy „vakaródzás mentes” életet biztosítsuk kedvenceinknek. Emberekkel ellentétben a kutya az allergiát nem fogja kinőni és az állat korának növekedésével súlyosbodhatnak a tünetek.

A vakaródzást és az ebből adódó bőrtüneteket kezelhetjük gyógyszeresen, vagy igénybe vehetünk allergén specifikus immunterápiát.

 

Allergiás betegeknél alkalmazható gyógyszerek

Kutyák bőrbetegségeinek a leggyakoribb tünete a vakaródzás. Ez különösen az allergiás bőrbetegségre igaz, ugyanis minden allergiás bőrbeteg habár különböző intenzitással, de vakaródzik. A mi feladatunk ezt a vakaródzást minél előbb megállítani, mivel a súlyos viszketegség súlyos bőrsebesedéshez és krónikus bőrgyulladáshoz vezet. Ehhez különböző gyógyszereket (glükokortikoid, ciclosporin, antihisztamin, esszenciális zsírsavak, pentoxifyllin) és kezeléseket (hyposzenzitizálás) vehetünk igénybe. A gyógyszerek hatékonyságában, az általuk okozott mellékhatásokban és a gyógyszerek árában jelentős eltérések vannak. A következőkben ezen gyógyszerek előnyeit és hátrányait mutatom be.

Gyógyszerek, jó hatékonysággal 

 

Glükokortikoidok

A glükokortikoid a leghatékonyabb gyógyszer a bőrgyulladás és a vakaródzás megszüntetésére, amely azt jelenti, hogy a gyógyszer a felszívódást követően azonnal csillapítja a viszketegséget. További előnye, hogy az ára is megfizethető (olcsó). Ellenben számos kedvezőtlen mellékhatása van, úgymint a fokozott falánkság, a vízfogyasztás növekedése, következményes gyakoribb vizeletürítés.Hosszútávon a szedése májkárosodást és mellékvese túlműködést okozhat, amelyet rendszeres vérvétellel szükséges nyomonkövetni. A falánkság elhízáshoz vezethet, továbbá a lakásban tartott kutyáknál a gyakoribb „sétáltatás” a legtöbb tulajdonos számára problémát okoz. A glükokortikoidrövid távon„biztonságosan” adható, mivel azonnal csillapítja  vakaródzást és ez által megszüntethetjük a vakaródzásból adódó sebesedést.  Ellenben a hosszútávon a használatát kerülni kell.

 

Cyclosporin

Jó hatékonysággal csillapítja a vakaródzást (hasonlóan a glükokortikoidokhoz), biztonságosan adható. A gyógyszer adásából adódó legtöbb mellékhatás a gyógyszer szedésének felfüggesztésével visszafordítható. A leggyakoribb mellékhatását a gyomor és bélcsatornára (hányás, hasmenés) fejti ki. Ezt a gyógyszert hosszútávon is alkalmazhatjuk az allergiás betegeinknél. Legfőbb hátránya, hogy drága.

 

Allergén Specifikus ImmunTerápia (ASIT)

A terápia feltétele, hogy előtte a vérből allergia vizsgálatot kell csinálnunk, majd a kapott eredmény alapján határozhatjuk meg a hyposzenzitizáló oldatunk minőségét. Ezek az oldatok különböző koncentrációjú allergének sorozatát tartalmazzák.  Az ASIT-val megtanítjuk a kutya szervezetét, hogy ne mutasson túlérzékenységet a környezeti allergénekre. A terápiára az esetek 60%-ban a kutyák jól vagy kitűnően reagálnak. A terápia a tulajdonosnak megfizethető áron elérhető, mivel minden esetben csak az adott kezelés költségét kell fizetni. Legfontosabb előnye, hogy nincs mellékhatása, eltekintve a nagyon ritkán előforduló azonnali típusú allergiás reakciótól. A terápiáról illetve a környezeti allergénekről a következő oldalakon részletesebben tájékoztatást is olvashatnak.

 Gyógyszerek, közepes és csekély hatékonysággal 

 

Antihisztaminok

Számos antihisztamin tartalmú gyógyszereket (diphenhydraminhydroxyzinchlorpheniramin) használhatunk, akár ezeket kombinálhatjuk is. Megfizethető áruk ellenére a hatékonyságuk változó. Továbbá nem hatnak azonnal, azaz minimum 1 hét folyamatos gyógyszerszedés után várhatjuk a vakaródzás mérséklését. Kutyáknál a mellékhatásaik elhanyagolhatók, alkalmanként álmosságot okoz. Önmagában vagy a glükokortikoidok mellé adjuk, azért hogy a glükokortikoid adagján csökkenthessünk.

 

Esszenciális zsírsavak (EFA,omega-3 és omega-6 zsírsavak)

Az esszenciális zsírsavak szerepet játszanak az egészséges szőr, bőr fenntartásában és részei az immunrendszernek is. Bár vakaródzás csillapító hatásuk csekély, segítenek helyreállítani a bőrre és szőrre jellemző természetes védekező mechanizmust. Helyreállítják a károsodott bőrfelszínt, csökkentik a gyulladásos területeket. Mivel ezek a készítmények(Megaderm olaj, AptusEforion forte kapszula)a kutyák a napi ideális zsírsav szükségletét tartalmazzák mellékhatásuk nincs.

Pentoxifyllin

A vakaródzás csökkentő hatása alacsony, de biztonságosan alkalmazható.

Helyi kezelések

 

Samponok 

A gyógyhatású samponok használatánál a következőket kell figyelembe venni. Nedvesítsük be az állat szőrzetét langyos vízzel, majd dörzsöljük át a samponnal. A képződött habot 8-10 percig az állatok kell hagyni, ahhoz hogy az állat a hatását kifejthesse. Majd langyos vízzel alaposan öblítsük le. Hetente 2-3 alkalommal használhatjuk.

Hidratáló, viszketéscsillapító samponok (Ermidra sampon, Leniderm sampon)

Fertőtlenítő samponok (Clorhexiderm forte sampon, Pyoderm sampon)

 

Helyi gyulladáscsökkentők (Cortavance spray, Cortizeme kenőcs)

 

Bőr zsírrétegének támogatása (Allerderm spot on)

 

Allergia vizsgálat és a hyposzenzitizálás/allergén specifikus immunterápia (ASIT)

Az állatorvosi Polycheck allergia panel 15 egyedi és 5 keverék allergént tartalmazz.

  • 2 háziporatka faj (D. farinae, D. pteronyssinus) 
  • élesztőgomba (Malassezia) 
  • szénataka (Lepidoglyphus) 
  • Aspergillus/ecsetpenész 
  • Alternaria/Cladosporium 
  • parlagfű (Ambrosia) 
  • nyírfa/éger/mogyoró 
  • platán/fűzfa/nyárfa 
  • falgyom 
  • rozs 
  • pázsitfű keverék 
  • nagy csalán 
  • libatop 
  • lándzásútifű 
  • fekete ürüm 
  • juhsóska 
  • lisztatka 
  • korpaatka 
  • bolhanyál 

 

Az allergia teszt eredmény segítségével határozhatjuk meg azokat az allergéneket, amelyek felelősek házi kedvenceink vakaródzásáért és a viszketegségből adódó bőrtünetekért. Az allergiavizsgálatot az adott egyed véréből végezzük. Fontos megjegyezni, hogy a vérvételt minimum 2-4 hét gyógyszermentes időszaknak kell megelőznie, a téves negatív eredmény elkerülése miatt.

Az allergia vizsgálat jelentősége, hogy megtudjuk azon allergének csoportját, amelyeket majd a hyposzenzitizáló oldatunknak tartalmaznia kell. A hyposzenzitizáció célja az immuntolerancia kialakítása azokkal az antigénekkel szemben, amelyekre az állat allergiás. Az ASIT 10 éves kor alatt ajánlott, minimum 3-4 hónapja fennálló bőrpanaszok esetében.

Az ASIT eredményessége kb. 75%, azaz a ASIT betegeink 75%-nak segít a vakaródzás megelőzésében. Csak a hyposzenzitizáló kezelés folyamán  állapíthatjuk meg, hogy az adott paciensünk immunrendszere tolerálja-e aASIT-t. Tehát a próbakezelés, azaz a hyposzenzitizálás nem minden esetben sikeres és nem ismételhető meg.  A kezelések gyakoriságát a terápiás oldat minősége befolyásolja (lásd később). A kezelést éveken át kell folytatni vagy az állat élete végéig, mivel a terápia megszüntetésekor a bőrtünetek ismét megjelennek.

hyposzenzitizáló oldatunknak azokat az allergéneket kell tartalmaznia, amelyek az allergiás állat környezetében az év legtöbb hónapjában jelen vannak. Ezek a házipor és tárolási atkák, fű és a gyomnövényének pollenjei. A fák pollenjei csupán 1-2 hónapig lelhetők fel a környezetben (ezen idő alatt a viszketegséget gyógyszeresen kezelhetjük), ezért ezeket nem kell a hyposzenzitizáló oldatunknak tartalmaznia. A penészgombák elleni hyposzenzitizálás napjainkban még kérdéses. A bolha és az egyéb külső élősködők ellen sem alkalmazzuk az AIST-t, ezért az allergiás hajlamú állatoknál különösen fontos a rendszeres bolha kontroll. A bolha ellenes készítményt az állat életmódját (fürdés, fürdetés gyakorisága) figyelembe véve kell választani. Egy allergiás betegnek csak a tabletta formában kapható bolha ellenes készítményeket (BravectoNexguardNexguardspectraComfortis)javasoljuk, mivel a betegeink bőre sérült, továbbá ezeket az állatokat gyakran fürdetjük. Ajánlott az élesztőgomba (Mallassesia) elleni szenzitizálás.

Az allergén specifikus oldatunkban nem keverhetjük össze a polleneket az atka allergénekkel, az ilyen esetekben a terápia két sorozatban történik. Fontos megjegyezni, hogy az oldatokat specifikusan az egyedre kell előállítani. A betegeinknél az Alutek specifikus immunterápiát fogjuk használni.

Alutek specifikus immunterápiát nem alkalmazhatjuk autoimmun betegségeknél, immuszuppreszált betegeknél, mellékvese túlműködés, súlyos fertőzés és szervi elégtelenség esetén.

Továbbá nem használjuk vemhes állatoknál sem.

Alutek specifikus immunterápiával történő kezelés első 48 órájában a bőrön csalánkiütések (urticaria) jelenhetnek meg vagy felerősödhet a vakaródzás mértéke. Ezekben az esetekben szájon adott gyógyszerek segítségével csökkenthetjük a nem kívánt mellékhatást. Az injekció beadásának helyén irritáció és gyulladás is előfordulhat, ám ezek nem igényelnek kezelést. A legsúlyosabb allergiás reakció az anafilaxiás sokk (egyszerre több szervrendszert érintő probléma) nagyon ritkán fordul elő. Az anafilaxias reakció azonnali kezelést (életmentést) igényel, ezért fontos a kezeléseket állatorvos felügyelete mellett végezni.

A kezeléseket nem végezhetjük egy időben az éves oltásokkal, legalább 1 hét különbség szükséges az injekció beadások között.

 

Az AIST kezelések gyakorisága 

Kezdeti dózis: Három különböző koncentrációjú (0, A, B) oldattal dolgozzunk. A kezelést mindig a legalacsonyabb koncentrációjú oldattal kezdjük, azaz a 0 (100 TU/ml) jelölésű fiolával. 0 jelölésű fiolából hetente növekvő dózist injektálunk az állat bőre alá: 0,1 ml-t, majd 0,3 ml-t, végül 0,5ml-t. Majd az A (1.000 TU/ml) és B (10.000 TU/ml) jelölésű oldatból is hetente 0,1ml, 0,3 ml, 0,5ml-t kell adnunk.

Fenntartó dózis: A legkoncentráltabb oldatból (B 10.000 TU/ml) szükséges havonta 0,5 ml oldatot az állat bőre alá injektálni. A tapasztalatok alapján, ha felfüggesztjük a terápiát az allergiás tünetek újra megjelenek.

 

Rövid tájékoztató a fontosabb allergénekről

 

Fa pollenek

A fák a pollenjeiket csak az év egy rövid időszakában termelik, ezért ritkán fordulhat elő az, hogy az allergiás panaszokat a fák pollenjei okozzák.

Nyírfa (Betula)

Gyorsan növő, egylaki fa. Idős korában ágai lecsüngők. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka. Fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Virágai április-májusban nyílnak, a porzósok a murvalevél hónaljában három virágú álernyőt alkotnak, a termős virágok barkák, a rövid hajtások csúcsán nőnek. Termései szárnyas makkok.

Mogyoró (Corylus)

Közepesen fagyérzékeny: hazánkban húsz év alatt mintegy négyszer egyáltalán nem termett a fagy miatt. A fajták többségénél nagy gond a rövid nyugalmi időszak: a nővirágok gyakran már decemberbennyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe után.

Gyom növények

A gyomnövények az állatok allergiás folyamataiban fontosabb szerepet játszanak, mint az embereknél, ugyanis az állatok orra és testfelülete közelebb helyezkedik el a talajhoz és ebből adódóan az allergénekhez is.

Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia)

Egyik legismertebb gyomnövényünk, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről-évre óriási számban jelenik meg, mely a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humán és állategészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.

Magról kelő, egynyári növény. Ősszel a magok beérése után, illetve az első fagyok alkalmával elpusztul. A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész termés, csak a felmelegedésre vár. A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok 3-4 évtizedig is nyugalomban maradnak, így biztosított a talajok hosszú távú fertőzöttsége. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok csírázásnak indulnak. Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. A talaj 10-20°C-os hőmérséklete és a napfény kedvez a csírázásának. Nyáron intenzív növekedésnek indul. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi, a virágpor akár 100 km távolságra is el tud jutni. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor tömegesen termelődik, a szél útján terjed. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel, de 60 ezer magot is termelhet egyetlen tövön. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.

Falgyom(Parietaria)

Magyarországon őshonos faja a közönséges falgyom (Parietariaofficinalis). Ez a szélporozta, kétlaki gyom pollenje a fő okozója mediterrán térségi pollenallergiának. Nagyon hosszú ideig virágzik, június elején, a csúcsvirágzáskor a napi pollenszám elérheti az 500 db pollen/m3 értéket. Sok országban a falgyom virágok egész évben megtalálhatók és két virágzási csúcs is van, az egyik tavasszal, a másik november környékén.

Rozs (Secalecereale)

A rozs a perjefélék családjába tartozó gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával. Felhasználható liszt- és kenyérkészítéshez, sör, vodka, whisky előállításához. Állati takarmányként is hasznosítható.

Pelyhes selyemperje (Holcuslanatus)

Nedves réteken, tisztásokon, de minden réttársulásunkban előforduló, 30-80 cm-es gyomnövény, amely májusban-júniusban virágzik.

Csomós ebír (Dactylisglomerata)

A csomós ebír egyike a legismertebb mezőgazdasági füveinknek. A nagy fű, illetve szénatermésre telepített gyepek állandó tagja. Korán kihajt, kaszálás vagy legelés után is gyorsan sarjadzik. Nagy hozamú, de csak kellően korai kaszálás esetén ad magas értékű takarmányt. A virágzási ideje májustól július végéignéha októberig is tart.

 Angolperje (Loliumperenne)

Az angolperje általánosan elterjedt és gyakori hegyi és nedves legelőkön, száraz gyepekben, réteken, utak mentén, taposott gyomtársulásokban, parkok és kertek pázsitjaiban is mindig megtaláljuk. Gyors fejlődésű, 6-8 nap alatt kikel, és rövid idő múlva már díszít. Hátránya, hogy nem hosszú életű, 2-3 év után kiritkul. A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart.

Réti komócsin (Phleumpratense)

A mezei komócsin réteken, legelőkön, üde, tápanyagban gazdag vályog- és agyagtalajokon gyakori. Jó takarmányfű. A virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart.

Nagy csalán (Urticadioica)

A nagy csalán az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.  Egész Európában elterjedt, Magyarországon mindenütt közönséges.A növény pollenszórása június elejétől október végéig tart.

Fehér libatop (Chenopodium album)

Magyarországon az egyik leggyakoribb egyéves gyomnövény, szántóföldeken, kertekben, parlagon hagyott területeken, útszéleken mindenütt közönséges. Június közepétől késő őszig virít.

Lándzsás útifű (Plantagolanceolata)

Rétek, legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes évelő növénye. Májustól októberig virágzik. Virágpora közepes mértékben allergizál, jelentősége kicsi, pedig a pollenszemek száma portokonként 7700 is lehet.

Fekete üröm (Artemisiavulgaris)

Magyarországon gyakori gyomnövény az útszéli és szántóföldi, félszáraz vagy üde gyomtársulásokban, s gyógy- és fűszernövényként is felhasználják. Virágpora az arra érzékenyekből allergén reakciót vált ki. Virágzásajúliustól szeptemberig tart.

Juhsóska (Rumexacetosella)

A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérek, homokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.

 

Atkák 

Háziporatka (Dermatophagoidesfarinae, D. pteronyssinus):

A házipor atka egészen apró (0,2-0,5 mm nagyságú), szabad szemmel nem látható, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábú. Életműködéséhez legkedvezőbb a 20-25°C-os hőmérséklet és a 65-80%-os relatív páratartalom.

A poratka táplálkozásához, fejlődéséhez, szaporodásához a vegyes összetételű por, a „házipor” nélkülözhetetlen. A háziporban található a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló részek (“korpa”),, a testfelület bőrének felső rétegéről lekopó felhám, ruhaanyag szál, állati szőr, baktériumok és ami a legfontosabb, atkák és penészgombák.

A testfelületről lekerülő felhám azonban a poratka számára nemcsak emészthetetlen, hanem

annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is. Ezért a poratka olyan szervezetekre van utalva, amelyek a felhámot előemésztik, és annak zsiradékait lebontják. Ezt a tevékenységet az atkával együtt élő egyes penészgomba fajok végzik. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő a poratka táplálkozására.

A poratkák leggyakrabban az alvás céljára szolgáló helyiségekben találhatóak, de főként az

ágyban. Ennek oka, hogy a napi 6-8 órai alvás közben az ágyban a testmeleg miatt a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 20°C-ot, a megfelelő páratartalmat légzés és párolgás útján az emberi test biztosítja, valamint a poratkák “élelmezését” a testfelületről lekerülő hámréteg szolgáltatja.

A poratkák száma késő tavasszal, nyáron és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma ilyenkor a legmagasabb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60% körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk – különösen télen – a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. “ágymelegben” tartózkodnak. A poratkák kedvenc élőhelyei közé tartozik a matrac, párna, szőnyeg, kárpit, függöny, tapéta és a bútorhuzat. Ürülékük, váladékuk, testtörmelékük és az elpusztult atka is antigén természetű fehérjéket tartalmaz.

Megelőzés a gondos takarítással, élethelyük csökkentésével (plüss, gyapjú, stb.), hőmérséklet csökkentésével, a páratartalom csökkentésével, a textíliák és az ágyneműk napoztatásával lehetséges, mivel a napfény hatására elpusztulnak. 

Szénaatka (Lepidoglyphusdestructor)

Egyik leggyakoribb tárolási atka. Világszerte megtalálható. Sokszor penészgombákkal található együtt. Az atkák tömegesen élnek a talajban, a szerves törmelékekben, az emlősök, madarak fészkeiben, a lakásokban.

Lisztatka (Ascarussiro)

Apró méretük miatt a lisztatkákat legtöbbször csak tömeges előfordulás esetén veszik észre, amikor mozgó porrétegre hasonlítanak. A nőstény 0,5 mm, a hím 0,4 mm hosszú.

Tömeges atkatámadás csak dohos, nyirkos helyen fordul elő. A lárva utolsó vedlés előtt vándoratkává alakul. Ekkor nem táplálkozik, hanem rovarokra, madarakra, rágcsálókra tapadva olyan helyre kerül, ahol a környezetei tényezők számára különösen kedvezők. Különösen korszerűtlen, sötét, nyirkos raktárakban szaporodik el.

A liszt atka, amely konyhában, raktárokban: lisztben, grízben, más tárolt nyersanyagokban szaporodik el, ezek nagy mennyiségben megtalálhatók a száraz eleségben és a gabonákban. A gabonán és készítményein kívül az atkák megtámadják az állati takarmányt, aszalt gyümölcsöt, dohányt stb. Az atkafertőzés nemcsak súlyveszteséget idéz elő, hanem rossz szagot is okoz és gyorsan tönkreteszi a gyümölcsfélét.

Tárolási atka, korpaatka (Tyrophagus)

A készletatkafélék fehérje és szénhidráttartalmú élelmiszereken jelennek meg, sokszor tömegesen. Az ezeken tenyésző penészgombákat és spóráikat fogyasztják. Jól lehet ellenük védekezni a felhalmozott készletek szárazon tartásával, mert csak 13 százalékos nedvességtartalom fölött szaporodnak el. Egyik legismertebb közülük a sajtatka (T. casei) és a tárolási atka (T. putrescentiae). Ideális körülmények között, 30°C feletti hőmérsékleten és 85% feletti páratartalomnál, teljes életciklusa három hétre rövidülhet. Allergiás reakciókat okozhat embereknél és állatoknál is.

 

Penész és élesztőgomba 

Élesztőgomba (Malasesszia)

A M. pachydermatis egy élesztőgomba, amely általában a legtöbb kutya és macska bőrén megtalálható. Az élesztőgomba megtalálható a fülben, a pofán, a lábujjakon, a végbél környékén, vagy kiterjedhet a test teljes felületére. Jelenléte nem szokott problémát okozni, ám egyes esetekben az élesztő gomba túlszaporodhat.

Ez a gombás fertőzés megjelenhet az egészséges kutyák és macskák fülcsatornájában, bűzmirigyében, hüvelyében és végbelében. Számos olyan kutyafaj van, amely hajlamosabb a Malasseziával való megfertőződésre, mint például a máltai selyemkutya, a West Highland White terrier, a chihuahua, az uszkár, a Shetlandi juhászkutya és a német juhászkutya.

Bármilyen örökletes vagy fertőző betegség, mely gyengíti a bőr immunrendszerét, előidézheti a Malassezia fertőzést. Az olyan állatok esetében, melyeknél egy másik betegség szolgál alapul, mint például bakteriális fertőzés, allergia vagy faggyútermelési zavar, előfordulhat a bőr irritálódása, amelyből kifolyólag nagyobb az esély a megfertőződésre.

A Malassezia fertőzés jelei főként nyáron, a magasabb páratartalmú hónapokban alakulnak ki és egészen őszig tartanak. A fertőzés mindig viszketegséggel jár. Ha a gomba elterjedt a kutya testén, annak visszataszító, zsíros szaga van és bőre olajossá és pikkelyessé válik. Ha a pofáján van jelen a fertőzés, a kutya valószínűleg dörzsölni fogja vagy intenzíven vakarja azt. A lábujjnál fertőzött kutyák folyamatosan lábukat nyalogatják. Szőrhullás, vörösség, hyperpigmentáció (bőr elsötétülése) és bőrelvékonyodás is jelentkezhet. A kutyák fülproblémáját sokszor hozzák összefüggésbe a Malasseziával. Akárcsak a bőr esetében, a fülben is akkor alakul ki a fertőzés, ha valamilyen más betegségből kifolyólag (allergia, bakteriális fertőzés) megváltozik a fülcsatorna környezete. Ha az élesztőgombás fertőzés a fülben jelentkezik, a kutya a fejét rázza vagy a fülét vakargatja.

AlternariaCladosporium

Az Altenaria gomba a lakásokban is gyakorta előfordul; a tapétán, szőnyegekben, szobanövényeken. Az Alternaria gomba megjelenése szezonális, a szabadban július és szeptember között a legmagasabb koncentrációja, fontos viszont kiemelni, beltérben a gomba spórái jelen lehetnek egész évben. Különös tekintettel a szűk helyekre, és a sarkokban fordulhatnak elő. Elterjedtségét jelentősen befolyásolják a környezetszennyezés okozta tényezők, valamint a magas páratartalom, és hőmérséklet, amik még inkább serkentik a gombák növekedését. Az A. alternata gomba allergiás tünetei a légzésre és a szem kötőhártyájára vannak hatással.

A Cladosporiumherbarum egy újabban rendkívül gyakori penész, mely halott lágyszárú és fás növényeken, textíliákon, gumin, papíron és mindenféle élelmiszereken található meg. Lakásokban megtalálható a padlón, szőnyegen és matracon lévő porban, nedves, akríl festékes falakon, tapétán, szűrőkön és ventilátorokon. Gyakran a C. herbarum a fő alkotóeleme a levegőben előforduló penész spóráknak. Képes széles hőmérséklet tartományban fejlődni.

AspergillusaPenicillium

Ezek a penészgombák szerves anyagokban, páras lakásokban, egész évben előfordulnak, a különösen májustól októberig.

Az Aspergillus nevű gomba igen elterjedt, gyakran megtalálható komposzt gödrökben, szellőző csatornákban és a levegővel szálló porban, táplálékon és a test felületén. Az Aspergillus gombafajok szinte mindenütt (még Antarktiszon is) megtalálhatók, főként olyan helyen szaporodnak előszeretettel, ahol szerves anyag rothad (pl. termőföld, korhadó fák, nedves falak, ürülék). Aspergilllus spórák a levegőben “szinte mindenütt” megtalálhatóak, tehát állandóan ki vagyunk téve belélegzésüknek. Általában nem okoznak betegséget, ha az illető normál immunstátuszú – vagyis egészséges. Fertőző sajátságuk az ún. mikotoxinnak köszönhető, allergiás reakció jöhet létre, valamint helyi és szervi fertőzés.

Penicillium az élelmiszereken, szerves anyagokon a leggyakoribb penész. Élelmiszereken, így kenyéren, befőtteken a leggyakoribb penész. Gyakori gyümölcsökön is, főleg a raktározottakon.

Bolhanyál (Ctenocephalides) 

A bolhák 1-4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.

A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak. A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják. A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.

A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojásdad alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.

A kutyabolha (Ctenocephalidescanis) és a macskabolha (Ctenocephalidesfelis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha. Terjesztett betegségek. A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját. A betegséget állatról emberre a bolha nem terjeszti, de szerepet játszik a macskapopuláció fertőzöttségének fenntartásában.